LÁTHATÓSÁG ÉS LÁTÁS NÖVELÉSE MÁSOK ZAVARÁSA NÉLKÜL, AVAGY A KÖDLÁMPA HELYES HASZNÁLATA

Nap, mint nap találkozunk autósokkal, akik önkényesen és tekintet nélkül használják a jármûvük világítás kiegészítõjüket. Nem árt, ha tisztában vagyunk a szabályokkal és az emberi tényezõkkel.

Mindenek felett a legelsõ, hogy a lámpák helyesen legyenek beállítva. A WagonR+ autón a fényszóró elektromosan állítható. Már az elsõ kilométereknél nem árt, ha tisztában vagyunk vele, hogy ez mit jelent számunkra. Nekem általában (1-2 fõ terhelés mellett) az 1-es fokozat teljesen megfelelõ városban. Itt ugyanis van közvilágítás és kicsi a sebesség is. Lakott területen kívül, de fõleg autópályán ez bizony már kevés lehet, mert a nagyobb sebesség és fogalom mellett nem lehet használni a távolsági fényszórót. Ekkor állítsuk magasabbra a fényszórót, azaz kapcsoljunk a 0-ás állásba. Természetesen, mindkét esetben ügyelni kell arra, hogy ha hátul is ülnek, vagy a csomagtartóba nehezebb csomagok kerülnek, akkor az autó síkja megdõl, azaz kissé leül a hátsó része. Így viszont feljebb világítanak a lámpáink. Azaz e miatt meg legalább eggyel állítsuk el a nagyobb szám irányába a fényszórót. Még nagyobb terhelés esetén lehet, hogy még nagyobb átállítást kell választanunk. Ha mindezt elfelejtjük, és szembõl ránkvillognak, akkor ne a hadakozást válasszuk, hanem keressük meg az okát, ami lehet, hogy éppen a mi feledékenységünkben rejlik. Alapesetben ugyan ez vonatkozik a ködlámpára is, azonban itt nem tudjuk azt belülrõl állítani. Már a felszerelésnél oda kell figyelni, hogy a végeredmény egy helyes távolságra világító ködlámpa legyen. Alapesetben a ködlámpa nem világítja túl a tompított fényszórót (1-es állását). Ha ez rosszul van beállítva, és felfelé is többet szór, akkor igen sokan fognak ezért visszavillogni. Míg ha ez rendesen van beállítva, akkor a szembejövõket még „köd” hiánya esetén sem fogja érdekelni (kivéve, ha vizes az úttest, mert akkor a vízréteg visszaveri felfelé).

Idetartozik még, hogy az égõcseréknél sajnos még mindig akadnak olyanok, akik csak „beleteszik”, de nem értik a „hogyant”. Azaz az izzót nem a helyére illesztik, hanem elfordítva kerül be, nem is ül be a helyére (a kis kiálló lemezkék nem kerülnek a helyükre). Így a tompítottból is lehet fél vagy akár egész távolsági fényszóró. Az új lámpájú wagonoknál ezt a behelyezést már kívülrõl is szépen láthatjuk, hiszen teljesen átlátszó a lámpatest. A régebbieknél, pedig volt egy papírtrükk ennek ellenõrzésére, aminek lényege, hogy a cserét követõen egy papírlapot tettünk a lámpatest elé, és az így nyert aszimmetrikus fény képe felül helyezkedett el. Hasonló hiba hátul elõ szokott fordulni, amikor a féklámpa és a helyzetjelzõ egyazon égõben kap helyet. Ezt egyszerûen a cserét követõen a helyzetjelzõ bekapcsolásával, szemrevételezéssel ellenõrizzük – azonos fényerõ (még jobb, ha van segítõtárs, aki a fékre is lép, így mindkettõt azonnal ellenõrizhetjük)

Tehát, egy jól beállított ködlámpa használatakor, még ha szabálytalan is, de nem zavarjuk, veszélyeztetjük a közlekedés többi résztvevõjét.
Mit is mond a KRESZ a jármûvek kivilágításával kapcsolatban?

A forgalomban részt vevõ jármûvek kivilágítása

44. § (1) A forgalomban részt vevõ jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.
Éjszaka: az esti szürkület kezdetétõl a reggeli szürkület megszûnéséig terjedõ idõszak.
Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhõsödés, köd, esõ, hóesés, porfelhõ vagy más ok miatt elõállt jelentõsebb korlátozottsága.
(2) A gépjármûvet, a mezõgazdasági vontatót, a lassú jármûvet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelzõ lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részbõl és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú jármûvet, amely sík úton önerejébõl 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.
(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni – fényjelzés kivételével – csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata
a) másik jármûvel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövõ jármû, illetõleg állat vezetõjét elvakíthatja,
b) a másik jármû követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró – a visszapillantó tükrön át – az elöl haladó jármû vezetõjét elvakíthatja,
c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármû vezetõjét elvakíthatja.
(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelzõ ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.
tehát: ha a látási viszonyok ezt indokolják.
(5) Keresõlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó jármûvön használni nem szabad.
(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevõjét nem vakítja el.
(7) A forgalomban részt vevõ motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.
(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevõ gépkocsit nappali menetjelzõ lámpával vagy tompított fényszóróval, mezõgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú jármûvet – tompított fényszóróval – nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

Az álló jármûvek kivilágítása

45. § (1) Az úttesten álló jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve, ha közvilágítás van vagy a jármûvet egyéb külsõ fényforrás kellõen megvilágítja. A gépjármûvet, a mezõgazdasági vontatót és a lassú jármûvet a helyzetjelzõ lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjármûvet azonban lakott területen elegendõ az úttest közepe felé esõ egy-egy elsõ és hátsó helyzetjelzõ lámpával vagy egy, elõre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.
(2) Álló jármûvön – a forgalmi okból megálló jármûvet kivéve – tompított fényszórót csak erõs ködben vagy sûrû hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.

A ködlámpa használata mellett legáltalánosabb hiba, hogy megállnak, sõt várakoznak és nem kapcsolnak át helyzetjelzõre. Legalább mi figyeljünk oda!

A ködlámpa

Tehát a használatának kulcsmondata: „ha a látási viszonyok ezt indokolják”.
Egyértelmû, hogy ha a látási viszonyok ezt indokolják, akkor az azt jelenti, hogy a láthatóság és a látótávolság oly mértékben csökkent, hogy azt valamilyen módon ki lehet fejezni és meg lehet mérni.

Lakott területen belül:

A számításaimból az jött ki, hogy ha valóban rosszak a látási viszonyok (és most feltételezzük is ezt), akkor a tompított fényszóróval és a ködlámpával 30m a bevilágított rész (a többit elnyeli a rosszaság). Ekkor nem mehetsz gyorsabban, mint 40 km/h (4-es lassulás mellett – az útviszonyok miatt – írd át a táblázatban), mert különben a fékút hosszabb, mint a belátható út hossza. Ha még is, akkor nem is számolj tovább, mert relatív gyorshajtás miatt már húzzák is rád a vizeslepedõt. Ez bizony egy kissé határeset.

Ekkor egy normál gyalogos kitalálja, hogy lelép, mert nem lát autót közeledni és bejön elénk, ez idõ alatt kb. 45 métert tesz meg a kocsi a megadott sebességnél, ha nullára is fékezzük (gyalogos döntése és a kocsi megállása közti megtett út). Tehát ~50 méter látótávolság (talán 2 lámpaköz) esetén biztosan indokolt a ködlámpa, 50-100 m között (4 lámpaköz) a nénik is védve lennének (tehát vitatható). Azonban, ha ennél több lámpa fényét látjuk, akkor nem indokolt a mi plusz világításunk sem.
Ha azonban egy elõzést veszünk figyelembe delta(v)=10km/h, akkor ez szintén 100 m körül jön ki ennél a sebességnél (ennél kisebb sebesség különbség esetén, rossz látási viszonyoknál nem indokolt az elõzés).
Ennél jobb látási viszonyok között nem indokolt a lakott területen a ködlámpa használata (ha van közvilágítás). Ez az elsõ ködlámpa használatára vonatkozik, mert a hátsó ködös az minden esetben csak elvakítja a közlekedés többi résztvevõjét.

Lakott területen kívül:

Az elõzési úthossz 2x-ét kell belátni, ha mindkét jármû max. sebességgel halad. Nem azért kell a ködlámpa, hogy mi lássunk, hanem azért, hogy minket jobban észleljenek. Tehát itt ezt a távolságot kell kiszámítani és ez egyenlõ a látótávolsággal a ködlámpa használatához. Ez nekem 200-300 méter közt jön ki (a sebesség különbség függvényében)

Sajnos a vezetõnek tapasztalatból és azonnal kell döntenie, a bíróság meg számolgathat. De ha van esély rá, akkor meg kell mutatni, hogy mi is tudunk számolni. Az alap adatokat a legnevesebb magyar közl.igazságügyi szakértõ csapatának munkáiból szereztem be (Dr. Meleg Gábor BME). Az, hogy mit, hogyan értelmezünk, az még lehet szubjektív, de a számolás az már csak fizika.

Tehát, ha ennél rosszabb körülmények adottak, akkor ne hagyjuk magunkat. Persze kérdés, hogy hogyan bizonyítható?
pl.: a rendört fel kell kérni, hogy írásban rögzítse, hogy mekkora a látótávolság (hány lámpa-, oszlopköz). És errõl mi is kérünk egy példányt, aláírva. Ezt nem tagadhatja meg! Ha meg mi vagyunk a hunyók, inkább fizessünk keveset, mint utána nagyon sokat.

Remélem mindenkinek sikerül felkeltenem a figyelmét! Senkit sem akarok lebeszélni a használatáról, hiszen jobb, ha jobban látszunk (biztonságosabb), de akkor legalább mást ne zavarjunk vele. És legyünk tisztába azzal is, ha megállít a rendõr, tudjuk, hogy kinek van igaza, nehogy még többe kerüljön a vita.

A számításhoz használt táblázatot megtalálhatod a letöltések/hasznos programok közt.

Néhány cikk másoktól a témával kapcsolatban:
http://totalcar.hu/magazin/velemeny/kodzaro/
Nem értek vele egyet, mert azért vettem ködlámpát (és buheráltam magamnak), mert egyszer Székesfehérvárról hazafelé akkora köd volt, hogy az út szélét sem láttam mindenhol, még a teljesen lefelé irányított fényszóró állásban sem. A ködlámpával (szerencsére ezt jó lentre tervezte a Suzuki) nem csak a szélét látom igazán, hanem elõre is jelentõsen többet látok (kipróbált esetekre hivatkozom ezzel). Persze ha a ködös magasabban van, elképzelhetõ, hogy xart sem lát vele jobban az ember (egy terepjáró jött velem szembe és még a fülemet is átvilágította a ködöse – azt kívántam, hogy egyszer úgy igazán legyen nagy köd, azt hiszem tudjátok már, hogy miért). A „Köd és Kresz” részt tévesen értelmezi! A KRESZ-ben ugyanis több „gumiparagrafus” is van, ami azt jelenti, hogy ráhúzzák a vizest, arra, aki csak úgy saját maga gondolatait követi. Lásd az okoskodásomat. A látási viszonyokat meg kell indokolni és azok sok mindent húznak maguk után. Olyan ez, mint a veszélyes kanyart jelzõ tábla, aminél tilos megállni és elõzni is.
Egyébként sokszor megyek autópályán, ahol a jármû mögött keletkezõ kis vízfüggöny (egy szürke, szinte átláthatatlan folt keletkezik a kocsi mögött) elnyeli a helyzetjelzõlámpa teljes fényét. Ez a helyzet a wagonnál is, ilyen a mi autónk a felépítése miatt (meg még sok más típus is). Vizes az út, de nincs gond, lehet menni, viszont 110 körül már kezd kialakulni a vízfüggöny, persze én megyek 130-at. Aztán jön egy barom, 180-nal. Na, elképzeltétek? Akkor inkább megpróbálom átvilágítani a hátsó ködössel ezt a vízfüggönyt. Esetleg, ha észlelem a közeledõ barmot a külsõ tükrömben, akkor még a balos irányjelzõvel is rásegítek a láthatóság érdekében. Mint ahogy ezt észlelem is a többieknél, ugyanis ezt sem mi találtuk ki! Mint azt sem, hogy ha a sebesség hírtelen jelentõsen lelassul az autópályán, akkor a sorban utolsó bekapcsolja az elakadásjelzõt. Azonban tény, hogy ha nincs ez a vízfüggöny, akkor akár van köd, akár nincs, a mögénk érkezõknek kiverjük vele a szemét, azaz kapcsoljuk le, ha megérkezett és már nem mi vagyunk az utolsók a sorban (mi ezt könnyen megtehetjük, mert külön kapcsolható, így ha elsõk vagyunk a sorban, akár maradhat is elõl a ködös)

http://www.hirado.hu/cikk.php?id=4549
Ja és ne feledjük el, hogy van egy típushiba a wagonban: Ezt csak éreztem, és PMR-en megbeszéltem a társammal aki követett. Viszont amióta van külön visszajelzõm a féklámpára (hogy mikor is kap áramot, és világít), azóta pontosan tudom is, hogy gyenge fékezésnél nem is villan fel. Ilyen gyenge fékezések pedig most télen vannak nagyon gyakran. Miért is gondolom, hogy ez típushiba? Mert mindkét wagonom ezt produkálta. Még a lejtõs úton is kipróbáltuk és a vejem is érezte az elengedést és az azt követõ fékezést, miközben a lámpa meg sem nyikkant. Persze tojás volt a lábam alatt, de így a visszajelzõvel naponta tapasztalom, hogy hogy kanyarodáshoz felkészülve nem adok elég infót hátra, hogy már fékezésben vagyok… … és bizony félek is, hogy valaki belém durrant. Ezért is van kint a „behajtani tilos”
Miért nem javítom meg? Mert nem férek be és a szerkezet is zsibbasztóan macerás, de hátha van valakinek ötlete.

2007.12.30 Ratio

Leave a Reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..