Hello WR+ fabrikáló FUN társak!
Azok számára, akik már túl vannak egy + microchip által vezérelt TID kijelzõs fogyasztásmérõ beépítésén, alig fogok újat mondani. E témában szereplõ kapcsolásnak is fõszereplõje a PIC 16F84 microcontroller.
Mi is lenne ez a kapcsolás?
Egy un. Öntanuló idõzítésû intervallumkapcsoló, mellyel kiváltható a WR+-nak a GM által gyártott ablaktörlõ ütemvezérlõje.
Mit is szolgál ez a relédobozba zárt gyári elektronika?
(A képeket és a teljes anyagot a „letöltés” menüben keressétek!)
(Eredeti idõzítõ 1.jpg)
Három dolgot:
1. a bajúszkapcsoló pillanatnyi törlés irányba való érintésével egy ütemre mozgásba hozza az elsõ szélvédõ lapátjait
2. a bajúszkapcsoló INT állásba kapcsolása után töröl egyet, majd ezt 3 mp-s szakaszokban ismétli
3. a bajúszkapcsoló mosás irányba történõ elmozdításakor háromszor letörölteti a lapátokkal a kispriccelt tisztító folyadékot
Nos ezekkel mind elégedettek lehetnénk, mert már ez is a 0 komfort szint felett van. Mivel is vagyok én akkor elégedetlen? Kérdezhetné egy gyári marketinges szakember.
Nos, az esõvel vagyok elégedetlen, ha nem pont 3 másodpercenként okoz elõttem vízfüggönyt, hogy letörölje a kiváló gyári elektronika ritmusára az elõttem lévõ üveget. Mivel viszont az esõ szabályozása komolyabb feladatnak tûnt, mint az idõzítõ átalakítása, így korábbi topictársunkkal Tzl kollegával úgy döntöttünk, inkább ilyet építünk. (Prog idõzítõ dobozban.jpg)
Mit tesz a WR + tulajdonosáért ez az új fejlesztésû áramkör?
Három dolgot:
1. A bajúszkapcsoló pillanatnyi törlés irányba való érintésével egy ütemre mozgásba hozza az elsõ szélvédõ lapátjait, ez ugye ismerõs 
2. A bajúszkapcsoló INT állásba kapcsolása után töröl egyet, majd ezt 7 mp-s szakaszokban ismétli, ez az alapidõzítés.
DE. Ha ez nem megfelelõ, mert az esõ egyre ritkábban esik, akkor kikapcsolom – tegyük fel 15 sec-re – mire az ablak ismét elég vizes nem lesz. Ekkor újra bekapcsolom INT állásba a vezérlõt és innen már az õ dolga a megtanított szünetidõt betartani, és rendszeresen törölni. Ha ez még mindig sûrûnek tûnik, úgy a szünetidõ 64 sec-ig újabb ki-be kapcsolásokkal bármikor módosítható. Ennél ritkábban történõ törlést a menetszél is helyettesíteni tudja. Természetesen lesz, amikor az alapidõzítésnél sûrûbben kell a lapátokat mozgásba hozni, nos ezt is megtehetjük, egészen egy negyed másodpercig. Utána ott a kapcsolón a két folyamatos állás.
3. A bajúszkapcsoló mosás irányba történõ elmozdításakor négyszer letörölteti a lapátokkal a kispriccelt tisztító folyadékot, majd kb 1 sec szünet után töröl még egyet, hogy a lapátszélekrõl megcsorduló folyadékot is eltávolítsa. Ezt akkor is azonnal megteszi, ha akkor mosunk, amikor a legnagyobb szünetidõre volt megtanítva az idõzítõnk.
Nos, ha valaki kedvet kapott egy kis buheráláshoz ennyi + szolgáltatásért, akkor azokkal megosztom a „kulisszatitkokat”.
Igyekszem most is a szakmai kifejezéseket minimálisan használni, és ahol kép is van az anyaghoz, a fájl nevét ()-ben feltüntetni.
Mindenkinek jó munkát kívánok a dologhoz, és akkor fogjunk neki!
Állítható idejû ütemvezérlõket már a 80-as évek elsõ felétõl tudtunk építeni többnyire egy 555-ös IC-vel vezérelt relével. Annak idején Lambert Miklósnak a Hobbym az integrált áramkör címû mûve, mint ahogy a Rádió-Technika évkönyvek is tartalmaztak ilyen típusú autós elektronikákat.
Meg is jelentek az akkori típusok „buherálóinak” mûszerfalain az extra forgatógombok, melyek mögött általában egy potméter, mint az idõzítõ RC tagjából az állítható R tag rejtõzött.
Nos ennyi talán elég is a múltról. Azt gondolom, hogy közülünk már senki sem fúrná szét autója mûszerfal borítását, egy állandóan csavargatható elem beépítéséért. Igaz nem egy ûrsikló mûszerezésével vagyunk elkényeztetve, de ha legalább Lexusnak lennénk a gazdái, nem is kellene efféle agytornán edzeni magunkat. Mivel mi azonban úgy döntöttünk, hogy nem fizetünk több milliót egy kis extráért, nézzük mit tehetünk, hogy még is csökkentsük a hátrányt.
Nos erre jók a mikrokontrollerek, mert a meglévõ kapcsolókhoz és kábelezéshez alakíthatjuk azok vezérlõ programjait, viszonylag egyszerûen.
Így nem kell külön kezelõ elemeket beépíteni, és még is jobban érezhetjük magunkat vezetés közben, még ha esik is az esõ.
Tehát már is elárultam egy lényeges dolgot, nem kell semmilyen új kábelt behúzunk.
Egy áramkört szerelünk ki, és egy másikat be.
Hol is van ez a GM által gyártott, korábban említett relédoboz?
Nos ehhez a kesztyûtartó alján megbúvó két patentot ki kell emelnünk, és így a kesztyûtartónk is eltávolítható. Ha bevilágítunk a mögötte lévõ mélyedésbe, akkor az A oszlopokat összekötõ fémcsõnek alul, a mélyedés jobb oldali szélénél látunk egy fémfület. Erre fekete gumikockával ráhúzva 2db relé. A bal oldali a „mienk”. A gumival együtt húzzuk le a fémfülrõl, majd a gumi keretet a relének tûnõ idõzítõrõl. A csatlakozójának elegendõ kábelezése van ahhoz, hogy a mélyedésbõl felénk húzva kiemeljük az áramkört a foglalatból (Idõzítõ és mosó bekötési rajzon G51-es csati). E helyett fogunk másikat készíteni.
Ha a burkolatát levesszük, látható az egyszerûsége.
Persze a fejlesztett kapcsolástól sem kell megijedni, nem hemzsegnek benne az alkatrészek.
Maga a kapcsolás itt látható. (Prog idõzítõ ák.jpg)
Ha beszereztük a hozzá szükséges alkatrészeket, egy ehhez (Prog idõzítõ NYÁK terv.jpg; Prog idõzítõ NYÁK maratva.jpg; Prog idõzítõ NYÁK beépítve.jpg) hasonló nyákot készítsünk.
Ha az eredeti idõzítõt nem akarjuk többé tartalékolni, úgy abból a relé felhasználható az új ák.-ben is.
Az alkatrészek beforrasztása után ajánlatos egy 80-as OBO dobozba zárni mûvünket. (Prog idõzítõ lezárt) Ebbõl rövid vezetékeken kihozhatjuk a csatlakozást autósarukra, hogy illeszkedni tudjunk a gyári csatlakozóhoz. Lásd bekötési ábra. (Idõzítõ és mosó bekötési rajz.jpg) A G51 csati I (9) pontjához keskeny sarut kell használni.
A fent említett IC-t lássuk el a wiper.asm-bõl létrehozott wiper.hex rövid programmal. Ehhez a TID leírásnál használt programozót összedugva egy asztali pc soros portjával kell futtatnunk a prog.EXE fájt. A behelyezett IC-n végezzünk el egy resetet, majd beolvassuk a hex fájlt. Amikor ez készen van, indítsuk újra a programot és olvassuk ki az IC-ben levõ programtárat. Ha ez megegyezik a bevitt adatokkal, akkor a programozás sikerült.
Az IC-t ezután óvatosan illesszük a tokba.
Most már csak a dobozt kell rögzítenünk, valahol a kesztyûtartó mögötti részben, vigyázva a légzsák rendszerére, és sárga védõcsöves kábelezésére.
Én a kereszttartó fémrúd egyik furatát használtam fel lemezcsavaros rögzítéssel, az OBO doboz alá helyezett keményszivacsos rezgéscsillapítással. (Prog idõzítõ beépítve 1.jpg; Prog idõzítõ beépítve 2.jpg)
Egy kis mankó: ha a programozás túl bonyolult lenne, vagy ilyen eszköz nem áll rendelkezésetekre, úgy abban némi anyagi ellenszolgáltatás fejében, ami az IC árát is takarja, segíteni tudok postai csomagküldés útján.
Nos, ha mindent leellenõriztünk, kezdõdhet a próba. A szélvédõ törlõ lapátjait addig emeljük el az üvegtõl 90’-al. Ha nem tévedtünk, a gyújtás elfordítása után kedvünkre moshatunk, törölhetünk, várhatunk és újra törölhetünk. A többi az új automatika dolga.
Amennyiben minden a leírtak szerint mûködik, ne felejtsétek el örömetekben a kesztyûtartót visszatenni!
Ezzel is kívánok nektek balesetmentes közlekedést, jó wagonozást!
Ha még kérdéseitek lennének, keressetek a villanypostámon.
Little black 16