A 6/1990(IV.12) KÖHÉM rendelete (ami hatályos) írja elõ, hogy: 92. § (1) A sebességmérõ a jármû tényleges sebességénél – 20 km/h sebesség felett – kisebb értéket nem mutathat.
A kijelzett sebesség soha ne legyen kevesebb, mint a jármû valóságos sebessége.
vizsgálják 40, 80, 120-nál, legyen a kijelzett(mérõ)sebesség (Vm) és a tényleges(valós)sebesség (VR): 0 <= Vm-VR <= (0,1*VR)+4km/h
Tehát 0 <= Vm-VR Vm => VR, azaz a kijelzett mindig nagyobb vagy egyenlõ, mint a valós. valamint a felsõ eltérés maximuma, amit a gyártónak szintén be kell tartania: Vm-VR <= (0,1*VR)+4km/h Vm <= (1,1*VR)+4km/h
(A táblázat teljes méretben megtekinthetõ ITT )
Azaz 50 km/h-nál: 50 – 59 km/h
90 km/h-nál: 90 – 103 km/h
130 km/h-nál: 130 – 147 km/h
tûréshatár közé kell, hogy essen.
Ha azt feltételezzük, hogy a gyártáskor a tûrésmezõ közepére gyártunk (ebbõl lesz a szórás, ami még megfelel), akkor a követkzõ átlagos értékek jönnek ki:
A valós sebességet a megadott érték mutatásánál érjük el.
50 km/h-át: 54,5 km/h
90 km/h-át: 96,5 km/h
130 km/h-át: 138,5 km/h
De mennyivel megyünk, ha az órára hagyatkozunk és valószínüleg a gyártási középértékek vannak jelen:
50 km/h-nál: 45,9 km/h
90 km/h-nál: 84,1 km/h
130 km/h-nál: 122,3 km/h
Természetesen a gyárban egy szûkebb intervallumba teszik a gyártás 95%-át, de ennek a közepe is valahol a tûrés közepére esik. De így is elõfordulhatnak az alsó és a felsõ részbe esõ sebeségmérõ-órák, csak a valószínûségük kisebb.
Az út mellé kihelyezett mérõállomás is valamilyen tûrés szerint dolgozik, de ha ilyen mellett megyünk el, akkor gondoljunk erre és tartsuk a kerek sebességet, és figyeljük az eredményt, innen már jó következtetéseket lehet levonni.
Beküldte ratio